Lassan már szappanopera hosszúságú lesz a történet, de remélem az őszi szünet végére befejeződik.
Az úgy volt, hogy szeptember elején a mini kiskertünket gyomláltam, tényleg mini, így kis helyen volt sok minden, kapa, gereblye, Picur és én..Picur a lábam alatt, mellett volt egész végig, rá is figyelnem kellett, így történhetett, hogy egy ártatlan hátralépés eredményeként a jobb lábammal sikerült bele lépnem a gereblyébe...Nem tulajdonítottam nagyobb jelentőséget az esetnek,de azért elmentünk a sürgősségire biztos,ami biztos.. Kaptam tetanuszt és ki is tisztította jó alaposan a sebemet az orvos, mert amit én nem láttam, de ő igen, tele volt piszokkal. Így lett a talpamon egy fél cm-es lyuk, ami még befelé a talpam felé mélyült...Varrni a szúrt sebet nem lehet, így kötéssel ki kellett várnom még begyógyul. Többször voltam ellenőrzésen és szépen, probléma mentesen be is gyógyult a seb, szeptember végén már csak emlék volt...Aztán október elején elkezdett fájdogálni a seb helye, azt gondoltam, hogy az időváltozást érzem csak, de nem múlt el, sőt egyre jobban fájt és nőtt egy kisebb púp is a helyén...ami minden lépésnél fájt, hiszen a talpam közepén volt a seb..pont ott ahol elvileg a legnagyobb terhelés éri a talpamat..Amikor már aggasztott a dolog elmentem az ambulanciára, hiba volt,hogy nem ahhoz aki anno akkor kitisztította, mert egy ősz hajú főorvos szerint, egyszerű bőrkeményedésről volt szó, áztatgassam, kenegessem és ha nem múlik el egy hét múlva menjek vissza hozzá-ez volt a diagnózisa..Nem vártam meg az egy hetet, mert egyre jobban zavart és fájt minden lépés, sántikálva tudtam csak közlekedni, így már hétfőn (okt.15.) visszamentem és megkerestem azt az orvost aki anno először is kezelte..Szerencsém volt, mert éppen az osztályon volt, rögtön meg is nézte és igazolta, amit én már sejtettem, hogy begyulladt, újra fel kellett nyitni és kitisztítani...Szerencsére hatott még a helyi (8 db!!!!) érzéstelenítő, így nem lett nagyobb műtét belőle...mert ha nem hatott volna, akkor altatásos műtéttel tisztította volna ki..Így ott tartottunk újra, mint amikor bele léptem a gereblyébe ill. rosszabb volt a helyzet, mert jobban fel kellett nyitni, nagyobb seb lett...Egy hét táppénz következett, fekvés, pihenés és két naponta kontroll és kötözés a kórházban... Szépen gyógyult a seb, szerencsére alig fájt,így a héten már dolgoztam is..Igaz még csak óvatosan, nem álldogáltam sokáig, pénteken voltam kontrollon már csak éppen hogy nyitva van a seb, és úgy néz ki minden rendben lesz...Hát nagyon remélem..Érdekesen zajlott ez a két hét, egy hétig nem volt cipő a sérült lábamon, csak mamusz, úgyhogy szobafogságra voltam ítélve, amit nagyon nehezen viseltem már a vége felé, mivel víz nem érheti a fürdés is kész tortúra, 10 perc kell mire bebugyolálom zacskóval stb. a lábam, hogy nem érje víz a kötést..A héten felemás cipőben dolgoztam, a jó lábamon cipő, a sérültön klumpa, mert a kötés miatt még nem tudok cipőt húzni..néhányan érdekesen néztek rám az utcán...Ahogy gyógyul egyre kisebb kötést kapok, úgyhogy lassan cipőt is húzhatok már..még jó, hogy a héten jó idő volt..ebben az esős időben meg amúgy sem mozdulnék ki...Úgyhogy nagyon vigyázzatok a kerti munkáknál!!A suliban meg is kapom minden nap a kollégáktól:)most már poénkodunk vele, de nem volt ez annyira veszélytelen..Remélem most már lassan elfelejthetem..igyekszem még jobban vigyázni a sebre ill. a helyére, mert nem lehet tudni, hogy miért gyulladt be...
