2012. május 27., vasárnap
unokatesós, betegeskedős hét...
Múlt hét pénteken már betegen ébredtem..alig aludtam valamit éjszaka és a fülemet fájlaltam..Anya már nem tudott itthon maradni velem, így mentem vele Gamásra, mamiékhoz. Egész nap bágyadt voltam és csak aludtam, pihegtem, be is lázasodtam..Három napig kisebb-nagyobb megszakításokkal lázas voltam..Hétfőn voltunk a doktor bácsinál, aki szerint indokolt az antibiotikum, így elkezdtük..hétfőn még volt egy kis lázam, kedden pedig csak hőemelkedés..és szépen lassan gyógyultam, erőre kaptam..Kedden voltunk fülész doktor néninél is, kicsit gyulladtak voltak a füleim, kaptam cseppet stb..Mamiéknál voltam betegszabin, a gyógyuláshoz nagyban hozzájárult az unokatesóm, Domonkos is..egy hétig itt "nyaralt" mamiéknál, teljesen egyedül..életében először volt távol a szüleitől..és nagyon ügyes volt, nem volt vele semmi gond, nagyon büszkék vagyunk rá..
Sülve-főve együtt voltunk, pont kapóra jött ez a kis kényszerszünet..Nagyon jól összecsiszolódtunk... Nyáron folyt. köv..
2012. május 13., vasárnap
A legkisebb családtag....:)
Tapolcáról hazafelé elhoztunk Picurt, a kis havanese kutyuskát..Őt választottuk és választotta Bogi, hogy a család és az ő első kutyusa legyen..Pár hetesen voltunk először megnézni, akkor esett rá Bogi választása..Ahogy már írtam régóta húzódik nálunk a kutyus téma és most adódott egy lehetőség, találtunk egy megfelelő kutyust, aki megyén belül van, így nem kellett elmenni érte a világ végére ill. nem vettünk zsákbamacskát, hiszen kiválaszthattuk..
Az első nap óta nagyon édes, okos kutyuska..a kosara és a pótanyukája amit Bogi adott neki azonnal megszerette, a narancssárga takarót, pedig otthonról hozta...
Első éjszaka a fürdőszobában aludt, nem sírdogált, legalábbis mi nem hallottuk...Izgultunk nagyon, hogy hogy viseli majd az új helyzetet, anya hiányát, de meglepően jól vette az első akadályt..Másnap Zoli elkészítette a műhelyben a helyét, azóta ott alszik..napközben is ott van, amíg mi nem vagyunk itthon..
Nagyon sokat játszunk vele, hét közben csak reggel és este tudunk vele lenni, igyekszünk bepótolni vele a napot.. Bogi szobáját imádja..igazi kincsesbánya neki, tele rágcsálni valókkal..imádja pl. a barbie babákat, a hajuknál fogva húzza őket:)
most még pont méretes neki a törpék házikója.....:)
kedvenc bébijátéka..imádja rágni, tépni, húzni:)
A szobatisztasággal még vannak gondok, előfordulnak balesetek, úgyhogy kinéz majd egy alapos nagyüzemi szőnyeg tisztítás, de ez ezzel jár..
Vannak azért súrlódások is, főleg Bogi részéről..sokszor kell rászólni, hogy ne úgy fogja, ne dobálja, ne rángassa, ne ébressze fel, hagyja aludni..stb....ha kicsit erélyesebben rászólok, rögtön megkapom, hogy jobban szeretem a kutyust, mint őt..kicsit féltékeny rá..
A felelősségről és a gondoskodásról is van még mit tanulnia, mert csak akkor játszik vele, ha neki kedve van, ha éppen mást játszik akkor Picurt hanyagolja, nekünk kell kivinni pisilni stb..de ez szerintem az ő korában érthető..Sokat kell még neki is, nekünk is és Picurnak is tanulnia, de nem adnák semmi pénzért, imádni való kis szőrpamacs:)
... Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
2012. május 6., vasárnap
Anyák napján...
Mielőtt Anya lettem
Főzhettem magamnak meleg ételt.
Ruháim nem voltak pecsétesek.
Nyugodtan telefonálhattam.
Mielőtt Anya lettem,
Addig aludtam amíg akartam
És nem izgultam milyen későn fekszem le.
Minden nap megfésülködtem és fogat mostam.
Mielőtt Anya lettem,
Minden nap kitakarítottam.
Nem botlottam meg játékokban és
nem felejtettem el altatódalok szövegét.
Mielőtt Anya lettem
Nem izgultam, hogy a növényeim mérgezőek e.
Nem gondoltam védőoltásokra.
Mielőtt Anya lettem
Nem hányt le senki
Nem lettem kakis
Nem köptek le
Nem rágcsáltak meg
Nem pisiltek le
Vagy nem csipkedtek meg pici ujjak sem.
Mielőtt Anya lettem teljes birtokában voltam:
Gondolataimnak
Testemnek
Lelkemnek.
Végigaludtam az éjszakákat.
Mielőtt Anya lettem
Sosem tartottam egy síró gyereket, hogy az orvos megvizsgálhassa
Vagy beadja neki az injekciót.
Sosem néztem könnyes szemekbe és sírva fakadtam
Sosem váltam boldoggá egy egyszerű mosolyon.
Nem maradtam fenn késő éjjel, hogy egy alvó bébiben gyönyörködjek.
Mielőtt Anya lettem
Nem tartottam kezemben egy alvó bébit mert nem akartam letenni.
Sosem éreztem, hogy a szívem apró darabokra törik
Mikor nem tudtam megszüntetni a fájdalmat.
Bogi most is a főző tudományomat fényezte az oviban, csak tudnám, hogy ha ilyen jól főzök, akkor miért kell néha könyörögnöm, hogy egyen..és miért csak max. 10 féle ételt eszik meg??:)
Ezt a szép karkötőt kaptam...
én pedig köszönöm, hogy vagy nekem és, hogy engem választottál anyukádnak..Nagyon szeretlek...
2012. május 1., kedd
Tapolcán..
Egy hirtelen ötlettől vezérelve az egyik netes utazásszervező oldalon lefoglaltam a szállást és szombaton útnak is indultunk Tapolcára...azaz nem volt annyira hirtelen, mert sokszor szóba jött, hogy az egyik hosszú hétvégén elmehetnénk valahová, de sosem jutott el a megvalósításig..most adott volt a jó idő és több jó körülmény, így nem sokat gondolkodtunk..mert ha sokat agyalunk biztosan nem megyünk:)
..
és de jól tettük, hogy elmentünk..mindenkire ráfért már egy kis lazítás...a fő program a fürdés volt..
vacsi után pedig a szálloda szuper játszóterén dolgozta le Bogi a bevitt kalóriákat....
vasárnap elmentünk a Malom-tóhoz.
gyönyörködtünk a színes halacskákban..
a gyerekek játszottak is:)
apa így lazult a játszótéren, megoldotta, hogy nincs pad a park mellett,hozott fel egy napozó ágyat:)
ez pedig a kilátás a szobánk erkélyéről..el is felejtettem, hogy milyen szép is Balaton..
Hazafelé útba ejtettük az Afrika Múzeumot is..Boginak is nagyon tetszett...
és természetesen itt sem maradhatott el az érem nyomás az otthoni gyűjteménybe...
már nagyon mehetnékje volt Boginak és ennek az oka, Picur a kiskutyája..tegnap hoztuk haza...
tüneményes...de ez majd egy másik bejegyzés lesz....Minden jó, ha a vége jó:)))
2012. április 25., szerda
unokatesók...
Az elmúlt hetekben nem volt hiány unokatesókban..sajnos nagyon messze laknak tőlünk, az ország másik végében ill. Pesten, így ritkán tudunk találkozni...
Még húsvét előtt volt itt mamiéknál Domonkos és Andris..
Doma már igazi nagy fiú, óvodás és kicsit komolyabban viselkedik, mint legutóbb, amikor állandóan birkózott, húzta a hajamat..meg is jegyeztem neki, hogy most okos, mert nem csinál ilyeneket:)nagyon jó eljátszottunk együtt..az egyik nagy sláger a golyópálya volt..most már, hogy 4 éves, tudtunk kicsit szerepjátékozni is, nagyon jól betartotta az instrukcióimat:) de néha a sok miért? miért ezt csinálja?miért így csinálja? kérdés fárasztó volt:)
A két éves Bandika inkább mellettünk játszott, mint velünk..de mégis ha választanom kellene őt választanám tesónak, mert olyan édi:)
Múlt héten pedig Marci vendégeskedett nálunk..Marci velem egy korú, úgyhogy vele igazán egy húron pendültünk..bár azt néha sérelmeztem (csak halkan) hogy őt már nem mindig tudtam úgy irányítani, ahogy én akartam.. voltunk együtt a Katica tanyán is, mert én már olyan régen jártam ott:)..képek később...
Folyt. köv. reméljük minél hamarabb...
ui: anya kevés használható képet tudott csinálni, mert állandó mozgásban voltunk..
2012. április 17., kedd
Katica tanyán
Húsvét előtt, szombaton elmentünk Patcára a Katica tanyára, induláskor még esett az eső, de nem fújták le anyáék a programot, mert egész héten erre készültem Domával (a héten ugyanis ők is voltak pár napot mamiéknál)mire oda értünk már a nap is kisütött..:) Így kint is tudtunk nézelődni..
Anyáék rutinosak voltak, mert tudták, hogy nem lehet majd kirángatni a csúszdaparkból, ráadásul ott jól kiizzadok és vizesen nem szerencsés kint sétálgatni, mert max. 13-15 fok volt..
a kedvenc kinti játékomat sem hagyhattam ki:)
Rövid nézelődés után már mentünk is csúszni, nem érdekelt holmi kézműveskedés, ha csúszni is lehet:) teljesen egyedül csúsztam, a kéken simán lecsúsztam és kis rábeszélés után, legyőztem a félelmemet és az egyik piros meredeken is lecsúsztam, a legveszélyesebben anya már nem engedett..szerintem nem is mertem volna, többször felmásztam rá, de inkább nem csúsztam le..
Mire az unokatesók befutottak én már 2 órája csúsztam..de velük is tudtam tartani a lépést..
Összesen kb. 5 órát csúsztam-másztam és nem fáradtam el..
Késő délután már jó idő volt, úgyhogy felsétáltunk a várba és ........galád apa bezárt a kalitkába..:)láttunk egy érdekes bemutatót is, kőgolyót hajítottak hajítógéppel, nem kis munka lehetett annak idején ilyennek harcolni..
az ünnep szellemében megsimogattam a pár napos kisbárányokat is..
Anya kíváncsian várta az estét, hogy ennyi ugra-bugra után mikor dőlök ki, de elég volt otthon egy kis mese nézés és feltöltődtem és még a szokásosnál is később aludtam el..
Hamarosan Marci unokatesómmal is eljövünk ide, mert amikor legutóbb itt voltak éppen beteg voltam és nem tudtam eljönni vele...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

















































