fogadóórán az oviban..

Egy hete voltam az óvónéniknél, akik elmondták a tapasztalataikat, észrevételeiket Bogival kapcsolatban..Amíg én hallgattam őket Bogi kivadászta a fényképezőgépet a táskámból és csinált pár képet a csoportjáról..
benti képek:

öltöző:

a bejáratnál "ők" fogadnak bennünket..

Most már kicsit árnyaltabb képet kaptam Bogiról, mert eddig minden nagyon jó és szép volt, holott tudtam én, hogy nem egy minta gyerek az enyém:) szóval nem nagyon vállal feladatot pl. nem segít pakolni alvás előtt, nem akar asztal, mosdó felelős lenni..(bár ezzel nincs egyedül) és kicsit rá kellene gyúrnunk az önbizalmára, még mindig kicsit visszahúzódó, mert nem áll be játékba, ha nem ő kezdeményez, hanem úgy kell belevonni az óvónéniknek és utána már minden ok..Bár szerintem sokat fejlődött már e téren, gondolok itt a szereplésre és most a farsangon is felszabadult, vidám volt, nem volt anyamatrica, mint néhány vele egykorú gyerkőc..és még az öltözködéssel vannak gondjai, legfőképp a sorrenddel..ebben én vagyok a ludas, mert a reggeli rohanásban inkább én adom rá a vastag nacit, kabátot stb. mint kivárjam, hogy felöltözzön..és gondok vannak a vetkőzéssel is, alvás előtt nem mindig hagyja rendben a ruháit..pl. nem fordítja ki...mondjuk ez itthon is jellemző..ha olyanja van minden helyiségben találok egy levetett ruhadarabot esténként..jelentem ezt már gyakoroljuk és elég jól haladunk..Ezeket leszámítva még mindig tisztelettudó, segítőkész, nem verekszik, vannak barátai..Mondtak még az óvónénik egy-két területet, amit érdemes fejleszteni, csináltak egy belső feladatsort a nagy-középső csoportos  gyerekekkel (akik majd jövőre mennek iskolába) és nem volt minden tökéletes  pl. nem mindig hallja ki az adott hangokat a szavakban pl. van-e benne m hang stb..ezt is gyakoroljuk itthon, bár szerintem ez nem alapkövetelmény egy ötévesnél..Örülök, hogy már most odafigyelnek az iskolaérettségi kritériumokra, a hiányosságokat az oviban is gyakorolják,  így legalább mire oda kerül majd Bogi remélem nem lesz ezzel sem gondja..
Harmadik éve járunk oviba és mostanra értük el azt, hogy nincs nyafogás reggelente és elég egy rövid búcsúzkodás, ablaknál integetés..újabban mutatjuk azt is, hogy szeretjük egymás (kis szívecskét formázunk az ujjainkból) és azt is, hogy mennyire ( széttárjuk a kezünket)..Olyan jó így munkába indulni...